|
|
 |
|
|
|
| Miért fontos a lakás mobilitás Magyarországon? | 2004-08-08 |
|
|
|
|
|
|
|
A hiteltámogatások megszorítása után, 2004-t?l a lakás mobilitásnak lesz számottev? szerepe az ingatlanpiac fellendülésében. A lakás mobilitás els?sorban a használt lakások piacáról indult ki. Az átlagkeresethez képest nálunk olyan magasak a lakásárak, hogy egy nagyobb méret? használt vagy új lakás vásárlásába az emberek többsége csak egy régi lakás eladásával és hitelfelvétellel tud belefogni.
Kisebb méret? lakást ma már családos fiatalok viszonylag könnyen tudnak vásárolni az államilag támogatott lakáshitel vagy deviza alapú forinthitel, valamint szociálpolitikai támogatások igénybevételével. 6-8 millió forintért Budapesten is lehet venni 1-1,5 szobás használt lakást. Akik pedig egy ilyen lakásból eladóként lépnek ki, a 15 millió forintos hitellimittel élve már egy nívós, nagyobb új lakáshoz is hozzájuthatnak.
Szerencsés dolog, hogy a régi lakások vásárlására is lehet kedvezményes hitelt igénybe venni, bár ezt korábban egyes gazdaságkutatók élesen bírálták, mondván, hogy az épít?ipar és ezen keresztül az egész gazdaság számára az új építkezések jelentik a felhajtóer?t.
A magyarországi lakosság kb. fele elégedetlen lakáskörülményeivel, ami az újlakásépítés és a használtlakás-változtatások révén jelent?s mozgásokat feltételez az ingatlanpiacon.
Magyarországon jelenleg 4,4 millió lakás van, ami azt jelenti, hogy 2-3 ember jut egy lakásra. Ez önmagában viszonylag jó lakásellátottságot tükröz, azonban a lakások és családi házak nagy részének állapota nem felel meg korunk követelményeinek. A következ? évtizedekben sok lakóépületet kell majd lebontani, tehát a tervez?k és építési vállalkozások biztosan nem maradnak munka nélkül.
Nálunk a lakás mobilitás viszonylag alacsony szintje a lakosság ?helyhezkötöttségével? is összefügg, ez pedig els?sorban abból adódik, a lakásállomány 92%-a magántulajdonban van, a bérlakások aránya mindössze 8%. Ez európai viszonylatban is majdhogynem egyedülálló. Mi magyarok ott keresünk magunknak munkahelyet, ahol lakunk, nem pedig ott élünk, ahol érvényesülni lehet.
Igaz ma még csak a képzelet világába tartozik, hogy majd egyszer az emberek többsége megteheti, hogy két lakást is fenntart magának. Fiatalabb korában úgy, hogy vásárol egy ízlése szerinti otthont, és mellette a munkahelyéhez közel bérel egy lakást, mindaddig, amíg munkakörülményei azt szükségessé teszik. Id?sebb korban pedig egy kisebb méret?, viszonylag olcsón fenntartható városi lakás mellett, aki igényli csendes nyugodt helyen, akár üdül?övezetben tágas nyári lakást is megengedhet magának.
Ha már egy kicsit elrugaszkodtunk a valóságtól az is lehet, hogy néhány év múlva Magyarországon is uralkodóvá válnak (bár ez már ma sem ritka) a többgenerációs épületek, ahol szül?k, gyermekek, unokák, egymást segítve nívós, nagyméret? terekkel rendelkez? otthonokban élhetnek.
A lakás mobilitásnak manapság Budapesten az egyik jellegzetes ? bár nem túl gyakori ? megnyilvánulása, hogy a budai és pesti ingatlanárak nagy eltérése miatt sokan megtehetik azt, hogy szép környezetben lév? budai lakásukat eladják, és egy jó helyen fekv?, lényegesen nagyobb alapterület? pestit (esetleg újat) vásárolnak, és még korszer? berendezésre is marad pénzük.
Otthonpanoráma |
|
|
|
|
